Pozitívumok: Szép grafika, nagyon jó soundtrack, sajátos sztorimegoldás, fegyverválaszték

Negatívumok: Nagyon véres, kegyetlen, már a szürrealisztikusság határain is túllép

Sztori: Idéznék a Zero Punctuation videójából: az egész játékon keresztül emberek agyát kell enned,
hogy megtudd mi a franc van. Alex Mercer egy boncasztalon ébred fel, az egyik doki épp a 24 centis
szikével akarja felvágni a mellkhasát. Nem emlékszel semmire. Mit csinálhatsz ilyenkor? Futsz.
Az egész katonaság téged akar elkapni, később üldözőidhez csatlakoznak a Manhattan szigetén
elengedett vírussal megfertőzött emberek(?). Gondolom a célt már mindenki tudja: megtalálni és
bosszút állni  azokon, akik Alexből egy "szörnyet" csináltak, pontosabban egy alakváltó valamit, ami
bármilyen információt fel tud használni azokból, akiket felemészt. (magába olvaszt, elfogyaszt, eredeti
szó: consume) Fontosabb sztorimorzsákat is ezen a módon lehet összeszedni.

Játékmenet: Mész aztán ölsz. Na jó, ez nem teljesen igaz, de a játék végtelen sok módot ad a
katonaság és a civilek meggyilkolására. Idővel a saját fegyverkészletet is bővíthetjük illetve a mindenféle
gépfegyver/rakétavető/stb kezelőképességünket fejleszthetjük. Pirospont azért, mert akár személyautókkal
is le lehet dobni a helikoptereket.

Zene: Ha éltél már jó háttérzenét, akkor ez mindenképp az. A számok viszonylag rövidek, de a játék nem
ismétli őket folyamatosan, így nem válnak unalmassá.

Soundtrack hivatalos oldala

Lábjegyzet: Nekem nagyon tetszett maga a játék, míg egy ismerősöm első szava annyi volt, hogy:
"Mi ez az ordas nagy marhaság?" Sok oldalon panaszkodtak arra, hogy maga a történet felületes, Alex személye
nagyon üres (az amnézia tényét elfelejtették?) és a játék nagyon kegyetlen és véres. Ízlés kérdése az ember mennyi
vért ketchupot visel el.

A parkour nagyon jól meg lett oldva.